vész. Ez alól a golf sem kivétel.

A mai napig nincs eldöntve, hogy hol találták ki a golfot, mikor kezdték játszani, és hogyan játszották kezdetben. Már XIII. századi veronai falfestményeken szerepel a golfhoz hasonló játék, de vannak akik szerint Angliából ered: ők a gloucesteri katedrális Crécy-ablakára hivatkoznak, melyen sematikus golfjátékos látható ütőlendítés közben. Az ablak 1340 és 1350 között készült, vélhetőleg ez is az első ábrázolások közül való az ilyesfajta időtöltésről. Előkerültek olyan rajzok is, melyeken japán hölgyek labdáznak ütőkkel egy szobában. A követelők viszont Hollandia és Skócia. Van Hengel holland történész szerint a golf Hollandiában született, és a spel mette kolve nevű játékból ered. A név, később het kolve-re, majd kolf-ra rövidült. Sok bizonyíték van rá, hogy Hollandiában telente gyakran játszottak ilyen játékokat a jégen is. Van Hengel szerint a Skóciával kereskedő 11. századi holland tengerészek is kolfoztak, és ütőiket magukkal vitték Leith-be. Ők ismertették meg a játékot a skótokkal, amit számos még Hollandiában készült „tollancs” támaszt alá – az első golflabdák, melyek még bőrből készültek, és leforrázott tollal tömték ki őket.

Az viszont biztos, hogy a mai golfot a skót tengerparton, Firth of Forth öböl déli partján a Leith-től Dunbarig húzódó földsávon a pásztorok "találták ki" és játszották. A pálya eredeti neve "links" is erre utal és a legeltetett birkák által a füves területen keletkezett kitúrt homokos rész, a bunkerek a mai homokcsapdák ősei voltak.

A tizenötödik század közepére a golf egy szempillantás alatt elterjedt egész Skóciában és hogy népszerű volt már 500 évvel ezelőtt, onnan tudjuk, hogy II. Jakab skót király országgyűlése 1457-ben kénytelen volt betiltani ezt a sportot, mert a hadra-fogható ifjak a fegyverforgatás helyett inkább a golf ütőt választották. Ezt a rendelkezést 1491-ben IV. Jakabnak  is meg kellett erősíteni. Tíz évvel később viszont már ütőt vásárolt és játszott is. A fute-ball mellett a golf lett a skót nemzeti sport. 1735-től a baráti körök golfklubokká kezdtek szerveződni. A Royal Burgess Society of Edinburgh volt az első, ezt követte 1744-ben a Honourable Company of Edinburgh Golfers, illetve a St. Anderws-i Royal and Ancient Golf Club 1754-ben. A versenyhez szabályok születtek, a rákövetkező évben pedig a St. Andrews-i Royal and Ancient Golf Club elfogadta a 13 cikkelyt tartalmazó Leith Code-ot. A cikkelyek legtöbbje mit sem változott, és a mai napig ezek a golf, közel 40 fejezetre rúgó szabálygyűjteményének alapjai. Mivel a játék hivatalos szaknyelve, a kifejezések, a szabálykönyv mind Skóciából erednek, ezért lett ennek a sportnak a „mekkája” és mai napig az egész világra kiterjedő irányító testülete a Royal & Ancient Golf Club of St. Andrews.

Angliába akkor került, amikor VI. Jakab, Mária skót királynő fia, 1603-ban I. Jakab néven Anglia királya lett, a London melletti Blackheath-ben kezdett golfozni. A királyi házasságok révén a játék átterjedt Franciaországba is. Mária skót királynő, V. Jakab lánya Franciaországban, Francis trónörökös feleségeként golfozott. Ütőit fiatal apródokkal („cadet”) cipeltette – feltehetőleg innen ered az ütőhordozó segédek mai („caddie”) neve. A Skót, Angol és Ír területeken rendkívül gyorsan elterjedt és igen népszerű játék komoly társadalmi feszültségeket okozott az 1600-as években, mert sok fontos kötelezettségtől vonta el a polgárságot. Ennek az időszaknak voltak olyan évei, amikor a merevebb egyházi nézetek miatt tilos volt vasárnap golfozni, de ez nem tartott sokáig.

A golf további fejlődésében a 18. században illetve a 19. század fordulóján volt azonban egy időszak, mikor a játék népszerűtlen lett. A golfklubok tagsága megfogyatkozott és sok régi skót klub megszűnt. (A társadalmat megmozgató nagyobb szabású történelmi események mindig is kihatással voltak a sportok fejlődésére, pld. ekkor volt a skót felkelés és a francia forradalom, meg a napóleoni háborúk.) A nehezebb gazdasági és társadalmi lét inflációt okozott, az ipari forradalom miatt a vidéki polgárság a városokba költözött, sok pálya tönkrement. Bármi is okozta a megingást, ez csak átmeneti volt. 1850-re a golf újra népszerű lett, visszanyerte rangját mint az első számú skót nemzeti sport, és megerősödött  Angliában is. (Ide tartozik, hogy ezt számos technikai tényező is segítette: a „guttapercha” labda megjelenése, a sorozatgyártott ütők, valamint a vasút gyors fejlődése is.)

Elindult a golf egész világra történő elterjedése. Az angolok elvitték gyarmataikra, Indiába, Dél-Afrikába, Új-Zélandra és Ausztráliába is, Ugyanekkor lépett be Észak Amerika, Kanada és Japán is a "golf-őrültek" táborába. A Csatorna sem jelentett akadályt a golf Európai megjelenésének. Ahogy elterjedt Angliában, a 19. század vége felé az üdülő britek rögtön meghonosították a Franciaországi Pau-ban 1856-ban. Utána következett Belgium, Németország és Ausztria. Északon Svédország, délen Spanyolország és Olaszország volt az elsők között. A Monarchiához tartozó Közép-Európai országok sem maradhattak ki. Itt Csehország kezdte a Karlsbad-i és Marienbad-i pályákkal. Magyarország is ekkor ismerkedett meg vele az 1909-ben Tátralomnicon megnyitott kilenc szakaszos pályán.

Az Európában a 20. sz. elején megindult rohamos fejlődést mindkét világháború jelentősen lelassította. Az igazi és talán robbanásszerű elterjedése a 70-es évektől számítható. A civilizáció és az üzleti élet felgyorsulása miatt szükség lett egy olyan sportra, amely ellensúlyozni tudja azt a stresszt, ami a manager embereket éri. Természetesen a televízió térhódítása az eddig eléggé elszigetelt golfsportot is behozta minden ember otthonába. A fejlődést elősegítette a reklámpiac fejlődése és fontossága a globalizációs világban. Kontinensünkön – beleértve Nagy-Britaniát – negyed évszázaddal ezelőtt még csak 3000 pálya volt és 1 millió 300 ezer játékos űzte a golfot, jelenleg közel 7000 pálya és 5 millió játékos található az Európai Golf Szövetség regisztrációjában.

Természetesen mi Európaiak az öreg kontinens sportját tartjuk fontosnak, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a fejlődést az amerikai profizmus hozta meg az egész világra. A világ 70 millió játékosának fele és a pályák fele az Amerikai kontinensen található. Őket követi Japán, Ausztrália, Afrika, benne főleg Dél-Afrika. De már hallunk a Kínai golfsport rohamos fejlődéséről is.

Sokan a sport mellett életformának tartják a golfot, mert a természetben eltöltött aktív kikapcsolódás (7-9 km séta, minden izmot megmozgató és a gerincoszlopot 90 fokkal elfordító mozgás-sorozat) együtt jár egy igen erős koncentrálással, komoly fegyelmet és udvariasságot igénylő magatartással. Játszható minden korosztály számára, mert mindenki fizikai és szellemi teljesítőképessége szerint vesz részt benne. Mint az egyik legnagyobb szabadidősportnak, óriási a népszerűsége.

A pályák csodálatos látványa, a játék szépsége és különleges nehézsége ugyanakkor az egyik legnagyobb profi sportággá fejlesztette a golfot.

Összeállította: Szlávy Tibor
Forrás: www.hungolf.hu